Sziasztok! :) Nos elkezdem ezt a blogot is, remélem sikerrel járok és mindenkinek tetszeni fog , aki olvassa.
Itt az első rész, kicsit nagyon késve , jó olvasást!
Abigal Samorov szemszöge
Épp Patya egyik férgét kergetem London kihalt utcáin. Ma reggel kaptam egy fülest, hogy megpróbál betörni a szerverünkbe. Megpróbáltam rajtakapni, de hát elég gyors. Befutott egy mellék utcába én meg követtem, de óvatosan nehogy leüssön. Végigfutottam az utcán és zsákutca volt. Ott állt velem szemben ez a gyík egy késsel a kezében.Gyáva féreg nem mer megküzdeni a kés nélkül. És hogy tetézze az előző felvetésem három alak ugrott ki a szemetek mögül.
-Látszik, hogy Patya embere vagy-kiáltok neki.-Azok soha nem szeretnek egyedül meghalni.-kaján mosolyra húztam a szám és egyet előre léptem. A három alak előrébb lépett.
-Édes, nem hiszem el, hogy nem ismersz fel-mondta a fejét rázva. De hát az árnyéktól nem is látom az arcát, Basszus. A férfiak igen idegesítő alakok. Ekőrébb lépett és a hold fénye megvilágította az arcát.Harold Styles.felnevetett.-Nem hittem hogy ekkora meglepetés lesz, hogy engem látsz-a kést forgatta a kezében.-Azt beszélik, hogy te meg én egymás ellenségei vagyunk. Azért kerestelek fel, hogy megnézzem, mennyire vagy erős-jelenti ki.Tapsolt egyet és a legelső előre lépett.-Nézzük letudod-e győzni.-Na persze, felméri mennyire vagyok erős..rossz duma. La akar fárasztani, hogy kitudjon végezni-Na mi lesz? Talán félsz?
-Soha nem riadok meg egy kis verekedéstől.-mondtam,beálltam harcoló állásba és intettem hogy jöjjön. Hamar kihullott, kis csíra-gondoltam és összeroppantottam a fejét. Intettem a másodiknak. Ez már egy fokkal erősebb volt, de még nem az igazi. Ezt csak leütöttem, majd intettem a harmadiknak. Na ez a srác már kemény ellenfél volt, egyszer a földre kerültem, majdnem összeroppantotta a fejem, de a hasába rúgtam, majd fölé kerekedve, szétvertem a fejét. Harold csak tapsolt, értem én egy köcsög, de a saját csapatából embereket feláldozni...undorító.
-Egész lenyűgöző.-mondta mosolyogva, majd végignézett rajtam.-Szinte biztos vagyok benne, hogy mi még látjuk egymást.-mondta nevetve és nekem hátat fordítva elindult a fal fele.
-Mit csinálsz? Leszámolni jöttem veled.-mondtam és utána iramodtam. Megrántottam a vállát és meglendítettem a karom, hogy arcon vágjam, de hárított.
-Elhiszem, hogy végezni akarsz velem, de én még egy ideig látni szeretnélek.-mondta a szemeimbe nézve.
-Engem evvel nagyon nem tudsz meghatni.-mondtam bosszúsan és ágyékon térdeltem.Egyből elengedte a csuklóm.-Vigyázz nagyon, Harold Styles, amit általában kitűzök magam elé-mondtam neki míg elindultam kifele a zsákutcából- azt általában betartom és véghez viszem.
-Igen itt az általában szón van a hangsúly, neked sem mindig sikerülhet.-hátranéztem a vállam felett. Már nagyjából sikerült neki felállnia. Elkezdtem futni felé, közben az övemről levettem a dobócsáklyát és egy dobócsillagot.
-Egész lenyűgöző.-mondta mosolyogva, majd végignézett rajtam.-Szinte biztos vagyok benne, hogy mi még látjuk egymást.-mondta nevetve és nekem hátat fordítva elindult a fal fele.
-Mit csinálsz? Leszámolni jöttem veled.-mondtam és utána iramodtam. Megrántottam a vállát és meglendítettem a karom, hogy arcon vágjam, de hárított.
-Elhiszem, hogy végezni akarsz velem, de én még egy ideig látni szeretnélek.-mondta a szemeimbe nézve.
-Engem evvel nagyon nem tudsz meghatni.-mondtam bosszúsan és ágyékon térdeltem.Egyből elengedte a csuklóm.-Vigyázz nagyon, Harold Styles, amit általában kitűzök magam elé-mondtam neki míg elindultam kifele a zsákutcából- azt általában betartom és véghez viszem.
-Igen itt az általában szón van a hangsúly, neked sem mindig sikerülhet.-hátranéztem a vállam felett. Már nagyjából sikerült neki felállnia. Elkezdtem futni felé, közben az övemről levettem a dobócsáklyát és egy dobócsillagot.
A dobócsillagot Harold bal lábába dobtam , a csáklyát feldobtam a tetőre és felmásztam a falon.
-Ezt még megkeserülöd.-kiabált utánam. Visszamentem a főhadiszállásomra-ami amúgy a föld alatt volt ötszázméterrel. Teljes káosz volt mindenütt. Senki nem tudta mit csináljon,össze-vissza rohangált mindenki. A csarnok közepére mentem és csendet parancsoltam. Mindenki elhallgatott.
-Nos, ezt már jobban szeretem.-mondtam egy fokkal halkabban.-Bejelenteni valóm van. Mint tudjátok Patya egyik embere megpróbált beférkőzni a rendszerünkbe... mint kiderült a követésem során, hogy az illető nem más , mint Harold Styles, esküdt ellenségem. Azt mondta eljött felmérni a képességeim, mivel hallotta, hogy ellenségek vagyunk. Sikerült lenyűgöznöm, ajándékba egy dobócsillagot is kapott bal lábába. -mondtam nevetve-Bosszút esküdött ellenem.-mondtam mosolyogva.-Annyi mázlink van hogy Tom sikeres kutatásai után, a dobócsillaghoz amint vér kerül a szervezetbe vezet egy nyomkövetőt. Egy-kettő mindenki csipkedje magát, remélem mindenki tudja mi a dolga. Minden feledik órában szeretnék pontos koordinátákat kapni Harold hollétéről. Tegyétek az asztalomra. De! Ha az nem érkezik meg időre , fejét veszem a késleltetőnek. Eredjetek-mondtam és leszálltam a pallóról. Lassan vsszasétáltam a szobámba és épp a mai kivégzőlistát néztem, mikor alig hallhatóan kopogtak.
-Gyere be-mondtam még mindig a lapokat nézegetve, rá sem nézve arra aki bejött.
-Abby, csak szólni akartam, hogy meg van a nyom, kivetíthetjük a nagy falra a főcsarnokba?-kérdezte Tommy.
-Persze Tom, de attól még kérem a félórás jegyzékeket .-mondtam mosolyogva.Ő csak bólintott. A falhoz érve láttam az igazán sebesen mozgó pöttyöt.
-Ugye nem tudja kiszedni magából a nyomkövetőt?
-Nem. Úgy terveztem, hogy amint bekerül a sebbe, tapadjon a hajszálerekre és várja meg a teljes véralvadást, vagy összehúzódást. Ha ez meg van akkor a kis csipben lévő bomló anyag aktiválódik és szétterjed a testében. Semmiképp nem tudja leszedni magáról.-mosolyodott el önelégülten.
-És ha a sebet vízzel kitisztítjuk? Akkor sem jön ki?-kérdezte valaki a tömegben.
-Természetesen nem. Amint az előbb mondtam, a hajszálerekre tapad a kis lábaival úgy, hogy beleszúrja a lábait az érbe. Nagyon egyszerű találmány.
-Na persze.-mondtam mosolyogva és egy puszit adtam az arcára.- Egy Isten vagy-mondtam nevetve. -Egy zseni.
Meg volt a taktikám Harryék ellen. Amint átlépik a határt, akkor támadunk. Fogalma sincs arról, hányan vagyunk, velünk ellentétbe. Mindig tudunk mindenről ami a Patya házban történik, mivel oda beraktuk Tommy egyik szuper zseniális kütyüjét. Mindenről tudunk ... vagyis majdnem mindenről...
Bementem a szobámba, leoltottam a lámpát és rádőltem a kanapéra. Nem tudom mi lesz, de nem félek, egyáltalán nem .
Másnap fűlsüketítő csipogásra keltem. Kirohantam a szobából. Az egész szövetség össze-vissza rohangált.
-Phoebe-kiabáltam oda az egyik újoncnak.-Mi történt?
-Bejutottak-mondta kétségbeesetten.
Bejutottak,bejutottak, bejutottak. Amint elért az agyamig ez a szó, felálltam a pallóra és elkiabáltam azt a kódot, amit mindenki ismer a szövetségben: Pamutkutya. Mindenki megállt, lehunyta a szemét és már el is tűnt.... vagyis majdnem mindenki. Phoebe ott próbálkozott a nyomtató mellett.
-Phoebe , mi a baj?
-Nem...nem megy.
-Zárj ki mindent, próbálj csak arra fókuszálni , amit tanultunk. - Pár próbálkozás után ő is eltűnt.
Már én is épp eltűntem volna, amikor füttyentést hallottam.Kinyitottam a szemem és a terem végében Haroldot pillantottam meg.
-Lenyűgöző.-nézett körbe-lenyűgöző.- ugrált egyet.-Csapóajtó?-kérdezte és elindult felém bicegve, amin elvigyorodtam. Észrevette hatalmas jókedvem és megállt.-Viccesnek találod?-kérdezte és a lábára mutatott.-Egyáltalán nem az.
-Attól függ kinek a szemszögéből nézzük-mosolyogtam rá.- Ja és ha az embereimet keresed az egész épületből kijutottak. Csak én vagyok itt.-Elindultam hátrafelé pár lépést, felvettem az asztalról egy kést és egy gyors fordulattal a főkonzolba vágtam és minden leállt.- Próbálj megkeresni a sötétben Bice-Boca.-mondtam mosolyogva. Elvettem az asztalról az összes fegyvert és felborítottam. Elindultam a raktár szobába, hogy befejezzem az eltűnést. Behunytam a szemem és csak arra koncentráltam, hogy eltűnök.... Nem sikerült. Elbújtam a raktárnak az egyik oldalára, még véletlenül sem a sarkok közelébe, hogyha véletlenül betévedne, ki tudjak slisszolni .Bebújtam egy szekrény takarásába, előkerestem a leghatásosabb fegyvert ebben a helyzetben, egy tőr. Tudtam, hogy a kollégáim látnak, mivel a rejtőzés csak egy fóliát rak az emberre. Ez is Tommy egyik remek műve. Egy chip segítségével lehet ezt irányítani. Megint megpróbálkoztam, de az adrenalin miatt nem sikerült. Kivülről becsapódás zajait hallottam, gondolom neki ment valaminek, mert halkan szitkozódott.Mielőtt bejött volna neki ment az ajtónak.
-Ezért még megfizet az a szajha.-morgott az orra alatt amikor bejött. Annyira büszke voltam magamra , hogy sikerült megnyomorítanom.-Úgy is megtalállak-kiáltott fel tőlem három méterre.- Bűnhődni fogsz azért, mert megsebeztél. - eszembe jutott az, amikor az Amerikai bandákat irtottuk , hogy Tommy megmentett, úgy hogy a fólia rajta volt.Mivel nekem nem sikerül "elrejtőznöm", valami ütős tervet kell kieszelnem. Elsősorban is eldobtam a másik oldalra az egyik könyvet, amit a szekrény mellett találtam. Persze az ostoba egyből elindult arra.Halk léptekkel elindultam a kijárat felé. Fura, hogy én látom őt, de ő nem lát engem.Amikor odaértem az ajtóhoz, megfordult. A fránya csoszogásom.Lassan, kimérten elindult felém, majd hirtelen egy rúd fejbe vágta, amitől összeesett. Összeesett, de nem volt annyira erős hogy elájuljon.Amikor elakartam futni, megfogta a bokám és elkezdett maga felé húzni.
-Nem tudom miféle játékot játszotok velem, milyen hülye képességeitek vannak, de azt tudom, hogy most kurvára véged lesz.-morgott.
-Nem véletlenül vagyunk ellenségek. Nagyjából egyforma a hatalmunk, csak nálam pluszban ott van a tudat, hogy a mostoha apád lemészárolta az apámat. Ez egy újfajta erőt ad nekem arra, hogy kivégezzelek, téged és a családod többi tagját.
-Ne fenyegesd a családom.-morgott és közelebb húzott magához.A kezemben szorongattam a tőrt, de nem szúrtam le. Nem, mivel nem fog ilyen egyszerű halált halni, dehogy. Tőlem a lehető legnagyobb kínszenvedést kapja, míg nem fog könyörögni, hogy öljem meg.
Egész közel húzott magához, Nem is értem miért nem rúgtam fejbe.Fogtam a tőrt és végigkarcoltam a kezén. Felszisszent és elengedett.
-Attól , mert még azt hiszed, hogy mivel én csaj vagyok akkor gyenge is,és könnyű ellenfél, felvilágosítalak, hogy a rémálmaidban sem találkoztál még ilyen emberrel mint én, mivel engem a bosszú hajt. A bosszú, amit a családodon fogok véghez vinni. Rettegj tőlem Harold Styles, mert nem vagyok egy könnyű ellenfél.-és itt fejbe rúgtam.Összekötöttem a kezeit, jó szorosra, hogy fájjon neki, a talpaira a tőrrel vágásokat ejtettem, hogy fájjon neki, ha észhez tér és ne tudjon lábra állni. Kivittem a kocsimhoz, beraktam és elvezettem egészen a város széléig. Kiraktam egy sikátorba egy szemetes mellé. Visszafelé vezettem és azon gondolkodtam, hogy miért nem végeztem vele a raktárban.
Harry szemszöge
Irdatlan bűzre ébredtem. A fejem, a lábam és a kezeim nagyon fájtak. Megakartam vakarni a szemem de nem tudtam, mivel meg van kötözve mind a két kezem. Remek. Az a ribanc biztosan bekötötte.Semmiképp nem tudok segítséget hívni. Amennyire csak lehet, megpróbáltam kidörzsölni a kötelet. Nem igazán jártam sikerrel.Megpróbáltam talpra állni, de Abigal valószínűleg megsebzett.Alvadt vér van a kezemen és a lábamon is.Azt sem tudom hol vagyok .Hernyó kúszásban kimentem a sikátorból és megpróbáltam feltérképezni a helyet.Arra gonoltam kiabálok, de ha véletlenül valami nagy ellenségem embere itt dolgozik, akkor nem lesz jó vége. És most hogy egyedül vagyok, bevallhatom, hogy őrülten parázok ettől a Samarov gyerektől.Nagyon belevaló lány, és amint hazaérek a családom mellé nagyobb őrszövetkezetet rendelek elő.Most jut eszembe a hármas kabinban az én embereim őrködnek, hogyha bármilyen illegális dolgot kell behoznunk, akkor ők le tudják pecsételni , hogy semmi veszélyes nincs a gépkocsiban.Elkiáltottam a nevét, mire az kinézett.
-Gyere ide, Seggfej.-mondom neki hangosan gesztikulálva.Az iderohan, és segít eloldozni azokat a kicseszett köteleket, majd hívta az egységet, hogy gyorsan tolják ide a kibaszott seggüket.
-Mi történt uram?-kérdezi, amikor épp a talpam vizsgálja.
-Nem tök mindegy , Bob?Az a lényeg, hogy segítesz rajtam, ezért elő foglak léptetni, majd emlékeztess.
20 perc múlva jött a felmentő sereg és hazacipeltek. A kocsiban elláták a sebeimet, ami nagyon fájt, de mint vérbeli maffiafőnök, ne mutattam ki. Kaptam lidocain-t a lábamba, így rátudtam állni.
A főhadiszálláson az első osztagot ráállítottam a családomra, a másodikat pedig egy igen kényes dologra kértem meg: Lopják el Samarov zsenijét.
Valószínűleg nem fog sikeresen végződni ez a támadás, de mindent meg kell próbálni.
Én nem megyek, mivel valószínűleg 24 órás megfigyelés alatt vagyok.
Én a többi egységgel a vonatokhoz megyek, mivel új szállítmány érkezik, a hivatalhoz. Azt mondták tele van Stennel, BAR-ral ésTokarevvel, szóval a lehető legjobb módszerrel kell lecsapnunk a zsákmányra . Tim, a kis zöldfülűm szerint, nem lenne barátságos arra menni, mert Abigal-ék szabotálni fogják. AZ őszintét megvallva, nem mond hülyeségeket ez a gyerek.
Így én félúton elindultam jobbra, egy bárba, persze.
Amire odaértem , már keményen sötétedett az ég. Leültem a bárpulthoz és rendeltem egy whisky-t. Majd, még egyet, aztán egy szódát, a whiskyk levezetése képpen. Időközben leült mellém egy lány. Nagyon azon volt, hogy takarja az arcát, nem is értem hogy miért. A két pohár wisky már megártott a gondolkodó képességemnek.Kért egy hideg, citromos vizet, majd amikor a pultos nem figyelt, átnyújtott egy egyszerű cetlit, amin annyi állt: Élvezted?:)
És képes volt még a szmájlit is odabiggyeszteni. Hülye szuka.Persze, időközben a csaj is eltűnt mellőlem. Remek. Még szerencse, hogy ehhez a nyamvadt papírhoz nem értem hozzá. Majd bent a központban leellenőrzik ujjlenyomat keresés gyanánt.
Addig is, ha már itt tartunk, Agigal Samarov, ezt a játékot ketten játsszák.
